A Szatmárnémeti Városi Tanács legutóbbi ülésén áldását adta az emlékmű felállítására, egy korábbi határozat következtében azonban a város semmilyen szobor vagy emlékmű létrehozásának finanszírozásában sem vállalhat részt.
Az emlékmű egy hatalmas, 2 méter magas és 1,7 méter széles természetes kőből áll majd, melynek az egyik odalát egyenesre vágják-csiszolják. Erre rögzítenek majd ki egy bronztáblát, a „SED ET COMMUNI BONNO - ALEXANDER COMES KAROLY - 300 Jahre - Sathmarer Schwaben - 1712-2012" felirattal.
Az emlékművet az Árpád-utcában lévő parkban állítják fel az ukrán nemzeti költő, Tarasz Sevcsenko mellszobrával szemben. Ezzel a park igen nemzetközivé válik, hisz alig néhány méterrel arrébb egy római farkas szobra is feszít.
Hölczli József, az NDF egyik vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a tervek szerint május 6-án leplezik majd le az emlékművet. A Fórum egy kisebb méretű emlékművet készül elhelyezni Nagykárolyban, a Károlyi kastély udvarában is. Ennek időpontja még nem tisztázott, ám még a május 20-a előtt esedékes Schwabentreffen előtt szeretnék leleplezni.
Az első svábokat a Rákóczi szabadságharc után 1712-ben telepítették be Szatmár területére Károlyi Sándor gróf kezdeményezésére. A cél az volt, hogy a szabadságharc miatt kihalt területeket új jobbágyokkal töltsék meg - ezért földet, házhelyet és bizonyos, mai szóhasználattal élve, adókedvezményt kaptak. Betelepítésük több hullámban történt és eltartott a XIX. század elejéig.
Legtöbbjük Baden-Württembergből érkeztek, de jöttek kisebb számú csoportok a svájci Badenből és Bajorországból is. Becslések szerint megközelítőleg nyolcezer család sváb települt le 32 településen.